A "vég kezdetéhez" érkezett a világ a fosszilis tüzelőanyagok korszakában a vezető globális energiaügyi szervezet szerint - az IEA első alkalommal prognosztizálta, hogy a kőolaj, a földgáz és a szén iránti kereslet is 2030 előtt fog tetőzni.
Az energetikai átálláshoz szükséges kritikus ásványok és nyersanyagok világpiaci forgalma az elmúlt öt évben megduplázódott a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA kedden publikált felmérése alapján.
Sok európai ország "stratégiai és történelmi léptékű" energiaellátási hibákat követett el, és ezek egyike az volt, hogy ezek az országok túlzottan függővé váltak "egyetlen beszerzési forrástól", vagyis Oroszországtól - mondta hétfőn elhangzott nyilatkozatában a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója.
Az energiahatékonyságba történő globális beruházások 2023-ban rekordszintet érnek el, de évente még mindig meg kellene háromszorozódniuk, ha a világ a klímaváltozással szemben a szén-dioxid-semlegesség felé vezető úton akar maradni - figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a ma közzétett jelentésében.
Arra fogok javaslatot tenni, hogy a jövő évre is hosszabbítsuk meg az EU-ban a 15%-os gázspórolási szabályt, és azt kérem a tagállamoktól, illetve a cégeiktől, hogy ne kössenek új orosz LNG-vásárlási szerződéseket, mert teljesen meg kell szabadulnunk az orosz gáztól – többek között ezeket a rendkívül fontos információkat jelentette be csütörtökön Kadri Simson. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa éppen azokban az órákban kezdte lebeszélni az új orosz LNG-vásárlásokról a tagállamokat, amikor Moszkvában az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin, bejelentette a nagyratörő orosz LNG-export terveket. Ennek egyik fontos felvevő piaca elvileg az Európai Unió lenne, de ha a vezetékes után a cseppfolyósított földgázt is teljesen „kiutálják” az EU-ból, akkor a hajókkal szállított termék nyilván meg tudja majd találni a helyét más térségekben is, és éppen ezt a kikerülő stratégiát takarja az orosz bejelentés. Összességében az látszik, hogy nemcsak a német kormány, hanem a vezető uniós döntéshozók is a végleges és teljes szakítást készítik elő az EU és Oroszország között a gázpiacon, összhangban az egy éve eldöntött fő stratégiai céllal.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
Már több mint egy év telt el azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, a sokak által elképzelhetetlennek hitt agresszió hatalmas sokkot okozott a globális energiapiacokon, és alapvetően felborította Oroszország és legnagyobb üzleti partnere, az Európai Unió kapcsolatát. Az ukrajnai inváziót megelőzően Oroszország volt a világ legnagyobb olaj- és földgázexportőre a globális piacokon, az Európai Unió pedig Oroszország olajexportjának mintegy 50 százalékát, gázexportjának pedig több mint 60 százalékát vásárolta fel. A Nemzetközi Energiaügynökség már hónapokkal az inváziót megelőzően is több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy Oroszország manipulálja a földgázpiacot azáltal, hogy csökkenti az Európába irányuló szállításait, ami az árak emelkedését eredményezte, pontosan akkor, amikor az Ukrajnával szembeni feszültségek fokozódni kezdtek. Az Ukrajnában óriási humanitárius tragédiát okozó orosz háború egyéves évfordulóján az IEA vezére szerint elérkezett a pillanat, hogy értékelje az energiavilágot érintő hatásokat, és előre tekintve elgondolkozzunk azon, hogy mi várhat ránk a jövőben.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint számos kedvező körülménynek köszönhetően az idei télen már nem lesz probléma, azonban a kontinensre leselkedő esetleges energiahiányra figyelmeztetett a következő tél tekintetében a szakember, mivel viszonylag kevés új cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik a piacra, miközben Kína fogyasztása idén jelentősen növekedni fog.
Fordulópont jöhet az energiaellátásban a szél-és a napenergia, valamint az atomenergia növekvő felhasználásával a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint, melyben kiemelik, hogy az említett energiaforrások vezető szerepet kapnak a következő három évben az energiatermelésben.
Az energiapiacok és a vonatkozó szakpolitikák alapvetően alakultak át Oroszország ukrajnai háborúja miatt nem csak átmenetileg, hanem vélhetően az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan is, írják a Nemzetközi Energiaügynökség elemzői a legfrissebb éves jelentésükben. A mostani energiaválság jóval szélesebb körű és összetettebb, mint a korábbiak voltak, ezzel kapcsolatban az IEA ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az első igazán globális energiaválság közepén vagyunk. A jelenlegi helyzetre adható megoldások köre komplexebb és átfogóbb, mint a '70-es évekbeli olajválságnál volt, ugyanis nem csupán egyetlen energiahordozóról való leválásra van szükség, hanem magának az energiarendszernek a megváltoztatására, mégpedig úgy, hogy közben az energiaszolgáltatások megfizethetőek és biztonságosak legyenek. Ebben a környezetben jelentősen felerősödnek a versenyképes és megfizethető tiszta technológiák mellett szóló gazdasági érvek, ami mentén az elemzők úgy vélik, hogy az előttünk álló években tetőzhet a globális kereslet az összes fosszilis tüzelőanyag iránt.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a feltörekvő és fejlődő országok a legsebezhetőbbek az energiaárak emelkedésével szemben az egyre magasabb importárak és az országok gyengébb valutái miatt.
A cseppfolyósított földgáz (LNG) piacának szűkülése, valamint a kőolaj-exportáló országok termelésének visszafogása a világ első valóban globális energiaválságát idézte elő - jelentette ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója kedden a szingapúri Nemzetközi Energiahét nevű konferencián.
"Ez a tél nehéz, de a következő tél nagyon nehéz lehet" – jelentette ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője az európai gázellátási kihívások kapcsán szerdán Finnországban. Állításának lényege az, hogy bár most szinte teljesen tele vannak Európa-szerte a gáztárolók, de azok a tavasz végére 25-30%-a le fognak ürülni és az orosz szállítások kérdésessége, illetve a várhatóan felpörgő kínai gázimport miatt óriási kérdés, hogy hogyan lehet majd azokat a következő télre feltölteni. Jelenleg egyébként már 90%-ra feltöltötték az európai gáztárolókat, ami kicsit meghaladja az elmúlt évtized ilyenkor szokásos átlagát, idehaza ennél jobban állunk, de a fogyasztásarányos betárolási mutatóinkra ez már nem igaz, sőt. Éppen ezért is lehetett szükség a plusz 700 millió köbméternyi orosz gázbeszerzésre.
Ukrajna csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében működő Nemzetközi Energiaügynökséghez (IEA), a társulási szerződést kedden írták alá Varsóban.
A világ a történelem első igazán globális energiaválságát éli át, a helyzet különösen veszélyes Európában, ahol a kialakult helyzetben nagy szerepe van Oroszországnak, amely már jóval az ukrajnai háború elindítása előtt akadályozta a gáz eljutását Európába, ezzel is felhajtva az árakat. A helyzet azonban azóta is sokat romlott, most pedig reális forgatókönyv, hogy Oroszország elzárja a gázcsapot, és még ha sikerül is feltölteni az uniós gáztárolókat 90 százalékos szintre, jövő év január után már komoly ellátási gondok lehetnek. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója drasztikus lépéseket sürget, amelyek között szerepel az is, hogy Európának azonnal csökkentenie kell a gázfelhasználását.
Könnyen lehet, hogy Oroszország továbbra is ürügyeket talál ki az európai gázszállítások vágására és azt sem zárom ki, hogy akár teljesen le is állítja azokat, éppen ezért „Európának vészhelyzeti tervekre van szüksége” – hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője a Reutersnek küldött kommentárjában.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Erről a belügyminiszter beszélt.
A Harvard professzorának cikke.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
